Lost in Translation

 Sikerült konfigurálni az SDLX Lite 2005-öt Crossover 10 és Snow Leopard alatt. Először letöltöttem az SDLX 2005 Lite telepítőcsomagot egy orosz lokalizációs cég honlapjáról, és telepítettem Crossover alá a Configure -> Install software menüpontra kattintva, majd az Unsupported applications listából az Other application lehetőséget kiválasztva. Végig kell várni, míg feltelepül, és utána félig-meddig használható is lesz, csak a fordítómemóriákat nem tudja megnyitni, mert a Crossover nem tudja alapból kezelni az Access-adatbázisokat. Ezt úgy lehet kikerülni, hogy telepíteni kell a Microsoft Jet-adatbáziskezelőt. Ehhez kattints a Configure -> Install software menüpontra, aztán a Runtime Support Components listából válaszdd ki a Microsoft Jet 4.0 Service Pack 8 csomagot. Nálam nem működött az automatikus letöltés, de letöltési linkre kattintva lementettem helyi meghajtóra, megadtam a Crossovernek, hogy onnan húzza be a telepítőfájlokat, és voilá, működnek a memóriák és termbázisok. Egy probléma még mindig fennmaradt, a hosszú ő és ű nem megy. Ehhez módosítani kell még a nyelvi beállításokat. A Configure -> Manage Bottles lehetőségre kattintva megjelenő párbeszédablak jobb oldalán az Advanced fülre kattintva megjelenő lapon az Open C: Drive in Finder gomb lenyomásával meg kell jeleníteni a Win-palack gyökérkönyvtárát. Meg kell nyitni a cxbottle.conf fájlt a Textedittel, és a legalján található [EnvironmentVariables] részt ki kell egészíteni a "LANG"="hu_HU.UTF-8" sorral (idézőjelekkel együtt). Program újraindít, és minden működik tökéletesen.

UPDATE: Ha az ember a figyelmeztetések figyelmen kívül hagyásával ugyanabba a bottle-be telepíti a magyar nyelvű Office XP-t, akkor a helyesírás-ellenőrzés is tökéletesen működik.

Most néztem rá újra az Open TM2 és rajta keresztül a LISA (Localization Industry Standards Association) honlapjára, és láttam hogy fizetésképtelenné vált és megszűnt a szervezet. Figyelembe véve, hogy a fordítás/lokalizáció az egyik leggyorsabban növekvő szolgáltatási ágazat, a LISA pedig elég fontos szerepet töltött be a szabványosításban, a Cisco, HP, valamint az IBM támogatásával, nem tudom mire vélni ezt a fejleményt. Azt, hogy az Open TM2 projektet jegelték, azt már inkább, hiszen ott az Omega T, ami inkább alkalmas nyílt és keresztplatformos referencia-alkalmazásnak.

Rozgonyi kolléga hozzászólása alapján elkezdtem utánajárni az IBM TM2-nek és kiderült, hogy az idén nyáron megnyitották a rendszer butított változatának a forráskódját, hogy ezzel is előmozdítsák a gyártófüggetlen TMX-formátum elterjedését. Érdekes kísérlet, a legfrissebb, 2010. novemberi build már működőképes rendszert telepít, de éles környezetben azért nem használnám. Az eredeti termék importszűrőinek nagy része is hiányzik, egyelőre csak HTML, Ooo, XLIFF és XML formátumokat támogat. A TM2 paradigmája erőteljesen eltér a klasszikus Trados/SDL megközelítéstől, több fordítási memóriát és szótárt lehet egyszerre kezelni, inkább egy fejlesztői környezetre emlékeztet, mint fordítóprogramra. Látszik, hogy húsz éves alapokon nyugszik, nincs felfújva különböző használhatatlan funkciókkal, mindössze 20 mega a telepítés, memóriából is kb. ennyit használ fel, a példafájlokon villámgyorsnak tűnik, de a fapados interfész még hozzászokást kíván.

Most találtam ezt a letölthető tanulmányt, a róla szóló előadásra nem tudtam elmenni, de önmagában is érdekes olvasmány. Tolle, lege. Webcaston meg lehet nézni a kapcsolódó konferenciát is. Úgy látom, többen foglalkoznak annak a következményeivel, hogy a korábban alapvetően szellemi szabadfoglalkozásnak számító fordítás hogyan vált indusztrializált futószalagmunkává.  Erről természetesen nincsen véleményem, de másokét szívesen várom.

Az van, hogy beszéltem a főnökömmel meg a főnököm főnökével, és úgy tűnik, a jelenlegi munkakörömmel összeférhetetlen a szakmai blogolás. Ha valakit érdekel esetleg a nem szakmai rész, akkor a karmafactory.hu címen talál meg.

Tehát eljutottunk odáig, hogy már léteznek fájlformátumok. Általánosságban elmondható, hogy fordítási munkáknál a Microsoft Word formátuma a szabvány. Az Office-t viszont nem akaródzik mindenkinek megvenni, emlékezhetünk még, hogy a BSA által befenyített kisvállalkozások az ezredforduló környékén százával vették a néhány ezer forintba kerülő Magyar Office programcsomagot, mert nem hitték el, hogy ingyenes programot is elfogadnak ellenőrzéskor. Ekkor állt elő az eset, hogy a frissen elektronizálódott iroda hívott, hogy menjek be, mert kaptak emailen egy anyagot, de nem lehet megnyitni a magyarofisszal. Mondom küldjék át emailen. De nem jó, mert nem nyitja meg rendesen. Végül sikerült megoldani a dolgot, de azóta is többször találkoztam OpenXML/ODF fájlokkal, van ahol policy a szabad szoftver, és vannak cégek, akik elvből nem használnak MS terméket.

OpenXML/ODF:

Most már van hivatalos OOo konverter, a Microsoft és a Novell támogatásával, beépül az Office alkalmazásokba, lehet vele importálni és exportálni egyaránt. Letölthető innen.

LWP:

Ezekkel valószínűleg soha nem fogsz találkozni, de ha igen, akkor szívás van bigtájm. Egyszer egy nagyon sürgős IBM anyagon kellett dolgozni, és a szerződéstervezet nem volt meg más formátumban. Először is hexeditorral ki kellett deríteni, hogy a kiterjesztés a Lotus Word Pro / Smart Suite állományát takarja. Ekkor már csak 2 óra volt a határidőből, szóltam irodának, hogy kérje be wordben is, mert nem lesz készen. Tudtam, hogy kell lennie valami megjelenítő alkalmazásnak is, nagy nehezen a Lotus publikus ftp szerveréről le tudtam kapni a programot. Hogy ne kelljen nektek is szívni, itt a link. Összeraktam a fordítást, mire elküldtem volna, utolsó pillanatban bejött a .doc formátum is. Jellemző.

DWG:

Dolgoztam építészirodának, valami többdimenziós kockafej A1 méretű AutoCAD rajzba foglalta bele az építendő üzem specifikációit. Lehet, hogy azóta van jobb megoldás is, nem vagyok CAD specialista, de az akkori Autodesk DWF Viewer nem engedte exportálni a szöveget, úgyhogy egy mérnök ismerőstől el kellett kérni a teljes verziót, és abban átírogatni a dolgokat, majd elégedetten figyelni, ahogy a megrendelőnél tolja ki a plotter a lepedő méretű szöveget. Most már Autodesk Design Review a program neve, letölthető innen.

Folyt.köv.

"Amennyiben az ajánlattevő/alvállalkozó illetőleg - ha ilyet az ajánlattevő az alkalmasság igazolásához a részvételi jelentkezésében igénybe vett - a Kbt. 66.§ (2) bekezdése vagy a 67.§ (4) bekezdése szerinti (erőforrást biztosító) szervezet cégadataiban a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában benyújtott kivonat vagy igazolás vagy – magyarországi bejegyzésű társaság esetén – a cégkivonat, illetőleg az ajánlattevő/10% feletti alvállalkozó nyilatkozata alapján változásbejegyzés (vagy adatváltozás) van folyamatban, és az nem került bejegyzésre az ajánlat benyújtásáig, abban az esetben az ajánlathoz csatolni kell az erre vonatkozó cégbírósági érkeztető bélyegzővel ellátott, vagy más módon hitelesített változásbejegyzési kérelem, nem cég keretében folytatott tevékenységek esetében a nyilvántartó bíróság/költségvetési szerv/kamara/jegyző által átvett változásbejegyzési/adatváltoztatási kérelem egyszerű másolati példányát is."

Szent Jeromos, éktelen haraggal sújts le azokra, akik ilyenekkel mérgeznek minket...

A hosszú szünet után folytassuk egy olyan témával, ami minden fordítónak előbb vagy utóbb megkeseríti az életét. Ez pedig a különböző fájlformátumok kérdése. Tulajdonképpen már magának a fájlformátumnak a megjelenése is előrelépés volt. Egy darabig dolgoztam olyan irodának, ahova be kellett menni személyesen átvenni az öreglánytól a munkát, ami sok esetben valójában egy kinyomtatott Word dokumentum volt. Aztán a lelkemre kötötte, hogy floppin hozzam vissza a kész anyagot, mert úgy rendelték meg, és jár érte a számítógépes felár. Ekkorra már általában fuldokolva tartottam vissza a röhögést, mert mondtam neki, hogy úgyis számítógéppel csinálom meg, nekem olcsóbb lenne nem kinyomtatni, akkor meg miért az elektronikus formátumért fizetik a felárat. Meg különben is miért nem küldhetem be emailen. Volt olyan eset is velük, hogy Szegeden csináltam meg a munkát, mert ott jártam a fordítóképzésre, kinyomtattam a száz oldalt, elrohantam postára, EMS gyorsküldemény felad, aztán várom a futár hívását reggel, hogy kiszállították. Kérdezem, hogy miért nem küldhetem elektronikusan. Mert drága az Internet, és a Marika nem tudja kezelni.

Köszönöm a sok pozitív visszajelzést, idő és kellő elszántság hiányában ideiglenes parkolópályára került a projekt, további szerzők szervezése folyamatban, hamarosan ismét onlájn.

Hogyan ellenőrizhető a fordítás minősége? Ez fogas kérdés, ugyebár. Ott van pl. az általánosan használt DIN2345 szabvány, ami sokkal nem visz közelebb a probléma megoldásához, külalak, táblázatok, helyesírás, stb. Ezek az alapvető dolgok, de ezenkívül rengeteg finom részlet van, amelyeket nem feltétlenül tudunk explicit megfogalmazni, de nagyjából mindenki érzi, hogy mikor jó egy szöveg. Ha meg nem, akkor hiába van megfelelő nyelvi kompetenciád, úgysem tudod elmagyarázni.
Hogyan fejleszthető a fordítás minősége? Ehhez van szükség a folyamatos visszajelzésre. Amikor az Európai Bizottságnál dolgoztam, ott minden fordítást lektorált egy másik munkatárs, a módosítási javaslatokat a Word korrektúrafunkciójával adta meg, majd azokat az eredeti fordító hagyta jóvá. Ez kitűnő feszültségforrás volt, de ha normális lektort fogott ki az ember, akkor fölöttébb hasznos volt hogy felhívták a figyelmed a hibáidra. Ha idegen nyelvre fordítasz, nagyon sokat tudsz tanulni, ha az anyanyelvi lektorral együtt dolgozva javítod a fordítást.
Visszajelzések megrendelőktől. Alapszabályként a megrendelő csak akkor jelez vissza, ha valami baja van a fordítással. Eddigi tapasztalataim szerint ha visszajelzést kapsz, azok 80%-a negatív lesz. Van egy angol megrendelőm, akit azért kedvelek nagyon, mert mindig visszaír valami ilyesmit, hogy "Zs, your translation looks as good as usual". Nyilván mindenkinek ezt írja vissza, de akkor is kedves gesztus. Az meg fölöttéb ciki, ha utána mondjuk egy ismert irodalmi újságban olvasol magadról durva lehúzást, mint pl. "a könyv mondatai olyanok, mintha megfogalmazójuknak nem anyanyelve volna a magyar". Az volt az utolsó műfordítás jellegű munkám. Ezért is örültem annyira, amikor egy magatartási kódex belső céges lektorálása után a következő visszajelzést küldték: "Anyway it was a beautiful translation! That person who translated it should know the Hungarian language very well!" Kösz.

Szóval ott tartottam, hogy kellett egy program az MS Glossary-k használatához. Az XBench nagy előnye, hogy terminológiai adatbázisként szinte bármilyen formátumot elfogad, TMX-et, Tradost exportált memóriát és TagEditor valamint Word kétnyelvű fájlokat, MultiTerm 5 és Multiterm XML glosszáriumot, SDLX fájlokat, STAR Transit dokumentumokat, IBM TM-et, Wordfast memóriát és glosszáriumot, a Microsoft CSV fájlokat, és Mac OS X glosszáriumot. Ez akkor jön jól, ha több különböző projektből kell terminológiát használni, és az embernek nincsen kedve mindenféle formátumból összeegységesíteni valamit. Azt mondjuk nem tudom, hogy ki használ még IBM TM-et vagy Transitot. A minőségbiztosítási funkciók is hasznosak, nagyjából a QA Distiller szintjét hozza, azzal a fő különbséggel, hogy ingyenes. Szóval csak ajánlani tudom mindenkinek.

Írtam már szerintem, hogy mac-en is szoktam fordítani, kocsmában és kávézóban dolgozásra, valamint külszíni blogolásra szvsz a MacBook a legalkalmasabb eszköz. Az első gond a helyesírásellenőrzéssel van, de ezt Morphologic már megoldotta. A másik, hogy nincsen OS X-re Trados. Körbenéztem a piacon, és megtaláltam a Wordfast nevű programot. Ez sem natív mac program, de az a különlegessége, hogy egy Word makróban oldották meg a szerkesztést, szegmentálást és TM-kezelést, ami elvben ugye platformfüggetlen. A legújabb 5-ös verzió már Word 2004 for Mac alatt is fut, és kezeli a TMX memóriákat és Multiterm glossary fájlokat. Illetve majdnem, mert azokat saját formátumra konvertálja. Ennek az a hátulütője, hogy szöveges formátumot használ, több tíz megás fájlokkal, és a többszörösen emulált környezet (inteles gépen Rosetta emuláció alatt futó PPC kódra Windows alól felhekkelt Visual Basic for Applications) nagyon belassítja. Előnyei közé tartozik, hogy beépített minőségellenőrzési funkciók vannak benne, és bár eredetileg 250 euró lenne, a fejlesztő, Yves Champolion, aki mellesleg a híres rosettei-kő megfejtőjének leszármazottja, a fejlődő országok, köztük Mo. számára is féláron, 125 euróért adja.
Ezenkívül még két szoftvert ajánlanak, a Java-alapú, nyílt forrású OmegaT, és a kereskedelmi termékként kapható Heartsome Translation Suite. Lassan letesztelem ezeket is, aztán tudósítok.

Hosszú volt a szünet. Most még arra is titoktartási szerződést kellett aláírni, hogy kivel írtam alá NDA-t. Szóval. A Microsoft szemét módon leszedte a honlapjáról a szoftversztringek adatbázisát, illetve MSDN előfizetőnek kell lenni, hogy jogosult legyél letölteni. Amit most el lehet érni, az egy butított kiadású többnyelvű terminológiai adatbázis, amiben már nincsenek benne a GUI szövegek. Szerencsére egy régebbi mentésből megtaláltam, márcsak egy olyan programot kellett keresni, ami normálisan kezeli is. És lőn. ApSIC Xbench. Folyt köv.

Múlt héten egy számomra ismeretlen szakterületen kellett fordítani, amihez küldtek egy 500+ elemes szószedet Excelben. Nem volt kedvem folyamatosan keresgélni benne, úgyhogy gondoltam beimportálom az egészet Multitermbe. Utoljára az ötös változatba importáltam, gondoltam a 7-es már kezeli az XML-t, nem lesz nagy munka. Hozzá vagyok szokva, h viszonylag hamar megoldom az ilyen problémákat, de nem gondoltam volna, hogy kábé fél órán át fogok hegeszteni ezzel. Gondoltam, megosztom veletek, mert a súgó meglehetősen szűkszavú ezzel kapcsolatban.
1. lépés: Adott két oszlop, egyik angol, másik magyar. Szúrjál be föléjük egy sort, és nevezd el mondjuk EN és HU oszlopnak, mert a MultiTerm Convert így kéri. Ez a legegyszerűbb eset, csak szószedet van, leírás nincs.
2. lépés: MultiTerm Convert elindít, Excel fájl kiválaszt. Ne CSV formátumot importálj, mert az ékezeteket nem kezeli rendesen.
3. lépés: Válaszd ki először az EN mezőt indexnek, és add meg nyelvnek az angolt. Aztán válaszd ki a HU mezőt indexnek, és add meg nyelvnek a magyart. Ez fontos, mert alapból mindegyikre azt hiszi, hogy leíró mező. A fastruktúrát hagyd úgy, ahogy van.
4. lépés: A konvertáló segédprogram legyártja az XML-t, és a szerkezetet leíró XDT fájlt.
5. lépés: Multiterm elindít, új terminológiai adatbázis létrehoz. A varázslóban válaszd ki a meglévő termbase definíciós fájl használatát, és böngészd be az előbbi lépésben generált XDT állományt. Az index mező képernyőn ne csinálj semmit, ha minden jól ment eddig, az elérhető index mezők listájában ott van az EN és a HU. Leíró mező most nem kell, csökkentett üzemmódban nyomjuk. Okézd le végig az egészet.
6. lépés: Nyisd meg az elkészített termbase-t, ami még teljesen üres. Válaszd a Termbase menüből az Import entries opciót. A megjelenő ablakban az import fülön kattints a Process gombra. Import fájlként válaszd ki a MultiTerm Convert által létrehozott XML-t. Adj meg egy nevet az exclusion fájlnak, úgyse fog kelleni, és okézzál végig. Most már fel van töltve az adatbázis.
7. lépés: Tradosban kapcsold be a Term Recognition opciót, aztán a Term Recognition beállításoknál állítsd be a forrás és a célnyelvet, hogy ne gyötörjön hibaüzenetekkel. Ha mégis csinálja, reorganizáld a termbase-t, majd állítsd be mégegyszer a nyelveket.

Citrix klienssel dolgozni szívás. Nem elég, hogy lassú a remote desktop, a billentyűzet mindig átvált németre, és amint megnyit egy szegmenst a Trados, a Word azonnal átállítja a nyelvet héberre. Egy kolléga arra panaszkodott, hogy ő rögtön fárszi nyelvű felületet kapott, szal én még örülhetek. Remélem nem lesz tendencia a fordítói piacon, hogy a biztonsági paranoiától szenvedő ügyfelek ki sem adják az anyagot, hanem távoli hozzáféréssel közvetlenül az ő rendszerükben kell dolgozni. Bár tulajdonképpen bizonyos szempontból reális döntés egy ilyen rendszer bevezetése. Képzeld magad elé a jövő fordítóirodáját. Könnyűfémszerkezetes gyárcsarnokba fixen telepítesz asztalokat és székeket, mindegyik asztalon egy-egy vékony kliens, hogy még véletlenül se tudjon a dolgozó mással foglalkozni, beterelsz 150-200 fordítót, aztán remote desktop vagy citrix a megrendelő rendszerébe. Helyben nem kell szoftvert telepíteni, informatikai költség letudva. Reggel munka előtt torna, hogy jobban fogjon az agy. Ebéd után vállalati himnuszok énekelése. Az esti program természetesen túlóra. Szállás a csarnok mellett, a fizetést pedig a büfében lehet elkölteni. Megfelelő méretű csarnokkal rendelkező üzlettárs jelentkezését várom...

Az utóbbi időben többet használom a Google-t mint a szakszótárakat, sokkal könnyebben lehet kollokációkat visszaellenőrizni, és megnézni azt, hogy az adott kifejezést milyen kontextusban használják.
Eszembe jutott az is, hogy a régi fordításaimból össze kellene rakni tematikus fordítási memóriákat, de a lustaság meg az alignment idegőrlő jellege miatt erről letettem. Meg amúgy is, ha szkennelt pdf-ben van az anyag, azzal úgysem tudok mit kezdeni.
Itt jön be a képbe a Google Desktop (GD). Összeszedtem régi biztonsági mentésekből az elmúlt kb. négy-öt év fordítási anyagait, és elkezdem valami indexelésen törni a fejem, hogy használható adatbázist csináljak belőlük. Aztán rájöttem, hogy a legkézenfekvőbb megoldásról feledkeztem meg. A GD ismeri az MS Office formátumokat, és szöveges pdf-ben is tud keresni. Ezenkívül le lehet hozzá tölteni a ScanSoft OmniPage Search Indexer nevű plugint, ami az indexbe OCR-ezi a szkennelt pdf fájlokat is (sajnos csak angol nyelven, a language pack kiegészítőkben nincsen magyar). Előállt a tökéletes megoldás. Ami nincsen meg TM-ben, azt indexeli a GD, még a szkennelt dokumentumokat is. Ha úgy rémlik, hogy hasonló régebbi fordítást már csináltam, pillanatok alatt megvan a referencia dokumentum, kopipésztre készen, illetve adott esetben lehet alignolni, ha a munka jellege megkívánja.

Van néhány nemzetközi fordítói piactér és szaknévsor, mint pl. a proz.com vagy a translationzone.com, régebben egész sok jól fizető munkát szereztem innen.
A héten a szakdolgozatommal voltam elfoglalva, amikor kapok egy emailt, hogy másnap estére le kéne fordítani egy mérleget magyarról angolra. Oké, mondom, mérleg nem nagy dolog, akkor megosztjuk a munkát, megkértem Borisz kollégámat segítsen be.
Valami gyanús volt, megnéztem az angol cégjegyzéket, a megrendelő (SLS Language Translation) nem szerepelt benne. Írtam neki emailt, hogy küldjön egy cégkivonatot vagy cégjegyzék számot, mert nem találom a nyilvántartásban. Visszaír, hogy a fordítási üzletben igen fontos a bizalom, és hogy folyamatos munkát tud adni, sőt még PO-t is. Hát lenyűgöző, hogy még megrendelővel is tud szolgálni, ami természetesen egy egyszerű Word fájl volt. Szólok a Borisznak, hogy hagyja abba a melót, le akarnak húzni minket, mondja, hogy ő is utánanézett, szerinte is ripoff a dolog. Visszaírok, hogy pont ezért küldjön további információkat a vállalkozásáról, mert nekem ez így gyanús. Visszaír, hogy egy német fordítás is lenne, elválalnám-e. Mondom persze, átküldi az EU-s adószámát, és le tudom ellenőrizni VIES adatbázisban, akkor minden további nélkül. Néma csönd. Próbálom hívni az emailben megadott angliai telefonszámot, előfizető nem kapcsolható.  Aztán jönnek az emailek, hogy mikor küldöm a fordítást. Mondom neki, most próbáltam hívni, nincs ilyen szám. Elkezd vetíteni, hogy ők egy új cég, sőt mi több, még honlapjuk is lesz, és a telefonszám már megvan, de még nem kötötték be.
Na persze. Mily meglepő, azóta nem jelentkezett.

"No decree or order by a court has been enttered against the Company or any of its Subsidiaries adjudging the Company or any of its Subsidiaries bankrupt or insolvent or ordering the winding up or liquidation of its affairs; nor has a petition been filed seeking reorganisation, adminisrtation, arrangement, adjustment, composition or liquidiation or or in respect of the Company or any of its Subsidiaries under any applicable law; nor has a receiver, administrator, liquidator, assignee, trustee, sequestrator, secured creditor or other similar official been appointed over or in respect of the Company or any of its Subsidiaries or any substanial part of the property or assets of the Company or any of its Subsidiaries; nor has the Company or any of its Subsidiaries instituted proceedings to be adjucated bankrupt or insolvent, or consented to the institution of bankrupty or insolvency proceedings against it, or filed a petition or answer or consent seeking reorganization, administration, relief or liquidation under any applicable law, or consent to the filing of any such petition to the appointment of a receiver, administrator, liquidator, assignee, trustee, sequestrator, secured creditor or other similar official of the Company or any of its Subsidiaries, or made an assignment for the benefit of creditors, or admitted in writing its inability to pay its debts generally as they become due; nor has any other event occured which under any applicable law would have an effect analogous to any of the events listed in the sub-section."

Magyar-angol viszonylatban egy szabadalmi beadvány volt eddig a rekorder, három sor híján egy oldal volt benne a leghosszabb mondat.

Kettővel ezelőtti bejegyzésben írtam arról, hogy azért szeretem ezt a munkát, mert nincsen helyhez kötve, és ha szabadúszóként csinálod, akkor főnököd sincsen. A határidőt viszont elmulasztottam megjegyezni. Bizonyos szempontból a határidő rosszabb mind egy főnök, ha elfogadod, akkor nincs mellébeszélés. Az üzleti élet alapvető szabálya, hogy a megfelelő szolgáltatást, a megfelelő minőségben, a megállapodás szerinti határidőre kell teljesíteni. Ez természetesen nem jelent még önmagában problémát, de az utóbbi időben az a benyomásom támadt, hogy egyre szűkebbek lesznek a határidők. Gondolom ahogy egyre több fordító lép be szolgáltatóként a piacra, a kínálati oldal szereplői az árak és a határidők leszorításával tudnak versenyelőnyhöz jutni. Az árakat bizonyos szint alá már nem lehet lenyomni, régebben volt rá példa, hogy szinte gépírás díjazással ajánlottak könyvfordítást. Az árverseny viszont szerintem zsákutca, és erre nagyon sokkan rájöttek már. Egyszer bevállalsz valami "jó" ügyfelet olcsón, mert kell a referencia, legközelebb pedig már ez a kiindulási ár. Akkor marad a határidővel versenyzés, mert akkor legalább a pénzednél maradsz. Kínálat van bőven, a megrendelő meg elvárja, hogy annyi idő alatt, amennyi még a szöveg elolvasására sem lenne elég, szállítsd le a fordításokat. Többször segítettem már ki az idegösszeomlás szélén álló kollégákat, és elég gyakran előfordul velem is, hogy éjszakázok egy-egy jobb projekten.
A fő problémát szerintem az jelenti, hogy a megrendelők nem mérik fel a fordítási munka erőforrás-igényét, és nem számolnak az ütemtervben a fordítás átfutási idejével. Aztán amikor már amúgy is a kritikus úton halad a projekt megvalósítása, eszükbe jut, hogy a fordítás is tegnapra kellett volna, de elfelejtették kiadni az alvállalkozónak. Ekkor jön a szokásos dobjuk szét tízfelé, mindenkinek füstöl a billentyűzet a kezei alatt, a végén majd összerakjuk, aztán jó lesz. Nem lesz jó. Következetlen a terminológia, elcsúszik a formázás, a dokumemtum-stílusok szétesnek, és ami a legrosszasbb, a megrendelő megkönnyebbül, és kialakul az a meggyőződése, hogy ezt máskor is meg lehet csinálni, ez az alapszolgáltatás része. Hiába köt ki minden fordító és iroda mindenféle általános vállalási határidőket, az igazán jól fizető és rendszeres munkák jellemzően mindig azok, ahol a kapacitáshatáraidat feszegetik.
Ez van. Próbálunk alkalmazkodni. Ha nem érné meg, gondolom nem csinálnánk ennyien. Meg kell tanulni tízujjasan vakon gépelni, eddigi legjobb beruházásaim közé tartozott a felirat nélküli Das Keyboard II, és a klasszikus felülspirálos gépírás tankönyv. Csak ajánlani tudom.

Influenza miatt kisebb fennakadás van. Bepótolom hamarosan.

Nemrég kérdezték tőlem, hogy milyen eszközöket, dolgokat lenne célszerű beszerezni fordításhoz, illetve milyen tanácsokat tudnék adni egy kezdő fordítónak. Első lépésként kezdeném a szükséges eszközökkel:

Nagyméretű szélesvásznú monitor, vagy két legalább 17"-os normál LCD dual-head videokártyával. Már annyira lementek a 22"-os monitorok árai, hogy érdemesebb egy ilyet venni a két kisebb helyett. Elsőre értelmetlennek tűnik, merthogy szövegszerkeszteni bármin lehet, de ha mondjuk a megrendelő ragaszkodik a Trados használatához, akkor a workbench ablakkal és windows tálcával együtt a hasznos képernyőfelület kb. harmadától elbúcsúzhatsz. Sokkal gyorsabban és hatékonyabban tudsz dolgozni, ha két oldalt ki tudsz tenni egymás mellé, így nem kell képernyőt váltani ha a szótárt, a böngészőt, a segédanyagot, vagy esetleg a faxolt/szkennelt eredetit kell nézni.

Masszív, strapabíró billentyűzet. Célszerűen mikrokapcsolós, de ezeket sajnos ma már nem egyszerű beszerezni, horrorisztikus áraik vannak. Gondold végig: veszel egy legalja billentyűzetet kétezer forintért, a billentyűk puhák, tompán csattannak, nem rúgnak vissza, egy idő után nagyon elfárad a kezed, lassabban tudsz csak gépelni, és ha esetleg beköszön egy nagy volumenű projekt, akkor a végén ínhüvelygyulladást kapsz. Az én kedvenceim a Das Keyboard II és az Unicomp Customizer, ezt a kettőt használom rendszeresen. Ha nem akarsz ennyit áldozni rá, akkor ajánlom a neves számítógépgyártók irodai gépekhez adott billentyűzeteit, nem sokkal drágábbak mint a távol-keleti dizájnförmedvények, és hosszú távon is lehet rajtuk gépelni.

Tartalék számítógép. Ha nincs laptopod az asztali gép mellé, akkor ne dobd ki az előző számítógépedet, vagy örökölj meg valami régi, de működőképes darabot a családból vagy barátoktól. Elég ha a Windows / Mac OS és az Office eldöcög rajta. Soha nem tudhatod, hogy mikor hal be a merevlemez, süti ki a tápot a villám vagy áramingadozás, illetve mikor pusztítja ki a rendszerpartíciót valami virulens kártevő. Ez általában a határidő előtt néhány órával legesélyesebb, és ilyenkor még mindig gyorsabb előszedni a másik gépet, és azon folytatni a munkát, mint újrahúzni a rendszert, vagy pánikszerűen telefonálni a megrendelőnek, megpróbálni kisírni, hogy hosszabbítsanak a határidőn.

Scriptum GIB szótár. Régi fejlesztés, csak a régebbi angol és német szótárak vannak meg alá, a francia félig saját termék, de pl. az angol műszaki és az angol tőzsdeszótár megegyezik a legújabb kiadású akadémiai szótárakkal. Van még alá helyesírási szótár és helyesírási szabályzat. Sokat fogod használni. A GIB legnagyobb előnye, hogy egyetlen közös felület alól éred el az összes szótárt, fel lehet az adatfájlokat másolni a gépre, nem kell az adat CD, és akár 24 különböző szótárt érhetsz el egy kattintással.

Complex HMJ, Hatályos magyar jogszabályok három nyelven. Instant get. Rengetegszer lesz szükséged rá, az alapjogszabályokra folyton hivatkoznak és idézgetnek belőlük. Olyan is előfordul, hogy mondjuk egy jogszabályból kell részeket lefordítani. Ilyenkor szokott hamar megtérülni ez a befektetés.

SDL Trados. Most hogy az SDL megvette a Trados-t, a Workbench és az SDLX technológiája konvergál, a freelance kiadáson már mindkét szoftver rajta van. Ezekre azért van szükséged, mert szabadúszóként nehezen fogsz nélkülük munkát kapni. Ha belső fordítóként akarsz elhelyezkedni, akkor meg azért kell legalább a próbaverzió, hogy képben legyél amikor elkezdesz dolgozni.

Egyelőre ennyi, legközelebb a nyomtatott szótárakkal és más kézikönyvekkel folytatom.

Szabadúszó fordítónak lenni számos előnnyel jár. Két éven át napi 8 óra EU szöveg után már kezdett erőteljesen megkészülni az idegrendszerem. Aztán úgy alakult, hogy németből nem sikerült a fordítói versenyvizsgám, de felvettek Berlinbe egy nemzetközi MBA képzésre. Végül pedig különböző okok miatt se munka, se berlini iskola, és itthon maradtam. Sikerült felvenni az igazából el sem vágott szálakat a régi megrendelőimmel, és azon kaptam magamat, hogy egyszerre azt csinálom amit mindig is szerettem volna. Addig alszom reggel ameddig szeretnék, délelőtt órákig olvasok a fürdőkádban, biciklizek a városban, aztán megcsörren a telefon, elküldik emailben a munkát, amit a határidőig úgy osztok be, ahogy nekem tetszik. Most már egyre több helyen van drótnélküli net a városban, úgyhogy szinte bárhonnan lehet emailt küldeni és fogadni. Az egyetlen hátulütője a dolognak, hogy laptopon lasabban lehet gépelni, és jobban fárad a kéz, meg el kell indítani a Parallels Desktopot ha Trados vagy SDLX kell, de egyébként a Word for Mac is tökéletesen használható, a MorphoLogic adott ki hozzá magyar helyesírás-ellenőrzőt. Szóval kávézókban és kocsmákban dolgozni jó. Nem kell kimenned a konyhába kávét főzni, mert csak szólni kell a személyzetnek. Ugyanez működik az ebéddel is, sőt, ha stratégiailag választod meg a kihelyezett belvárosi irodát, akkor a posta is közel van, azonnal számlázhatod ki az elvégzett melót. Erre úgy tűnik mások is rájöttek, van például a kasztróban egy szinte beépített bútordarabnak számító arc, ő mindig a sarokasztalnál ülve dolgozik a gépén, asztalán egy bögre kávéval. Volt olyan, hogy Balázs barátommal 12 órás műszakokat húztunk le itt, ő síutakat szervezett, én meg a saját munkámat intéztem. Rengeteg ismerőssel futsz össze, és bicóval pillanatok alatt ott lehetsz bárhol, ha te akarsz találkozni valakivel.
Persze ha nagyobb lélegzetű munka van, vagy sok segédanyagot kell használni, akkor inkább az otthoni megszokott környezet a hatékonyabb, csak oda kell nyúlni a polcra a szótárakért vagy szakirodalomért, meg a nagyméretű monitor is sokat segít, főleg ha pdf-ből vagy faxolt/szkennelt anyagból kell dolgozni.

Egyszer kétségbeesetten hívott fel legjobb megrendelőm, hogy egy órán belül el kellene menni tolmácsolni közjegyzőhöz, mert kölcsönszerződést írnak alá, és utolsó pillanatban derült ki, hogy mégsem hoznak tolmácsot a szerződő felek. Rendben, mondom, fő a rugalmasság, de egy órán belül csak kétkeréken tudok eljutni a város másik felébe, lévén dugó meg minden. Semmi gond, csak érjek oda.
Odaértem pont időre. Fekete rövidnadrág, fekete póló, SPD cipő, néznek rám furcsán. Mondom tolmács. Ja, nagyszerű. Örülnek hogy ideértem. Aztán jön a tárgyalódelegáció, kb. 10 öltönyös bankár, utólag kiderült, hogy az ügylet értéke nyolcszámjegyű és euróban. Közjegyző úr odaad a kezembe egy hatvan oldalas szerződést, kéri hogy olvassam fel angolul. Ránézek, ez magyarul van. Persze, ezért hívtunk tolmácsot. Jogos, gondoltam, ez a munkám. Nem ijedek meg a váratlan szituációktól, de igen furcsa érzés volt leizzadva rövidnadrágban ülni, és blattolni egy veretes jogi szöveget.

” A lefordítással bajba került tolmács habozása láttán Gyurcsány színlelt ingerültséggel ismételte meg: “Gömböc!” - Miniszterelnök úr, magyarul én is tudom! - replikázott a diplomáciai gyakorlatban szokatlan módon a tolmács a nemzetközi sajtótájékoztató népes közönségének derültsége közepette.”
Én ott kaptam volna agyfaszt azonnal. Próbáld meg körülírni: “the first homogeneous, convex object having just one stable and one unstable point of equilibrium“. Vagy ha mandarinra tolmácsolt a kolléga, akkor valószínűleg teljes blackout. Egyébként az angol nyelvű oldalakon is következetesen gömböcnek írják, vagy stemstone, illetve van ahol gmbc, mert az ékezeteknél feladta a szerző. Engem az utolsó, megbízott “EU nagykövet”, T. G. izzasztott mindig le rendesen, de neki kifejezetten szerettem tolmácsolni, nagyon jó arc volt, és egyben fölöttébb érdekes figura. Klasszikus karrierdiplomata életút, public school, majd Cambridge, de minden, az angol kékvérűekkel kapcsolatos sztereotípiádat szétzúzta az első találkozáskor. Kinevezésének napján reggel együtt cigiztünk a delegáció konyhájában, amikor leesett hogy valójában egy nagy darab disznósajtot eszik, hozzá fél kiló kenyérrel, mondván hogy az egyik kedvenc magyar étele. Egyszer az EU bel- és igazságügyi együttműködése kapcsán tartott előadást ahol én voltam a tolmács, és hosszas fejtegetésbe kezdett a polisz szervező elvét taglalva. A kontextusból kurvára nem derült ki, hogy polisz mint városállam, vagy police, mint rendőrség. Éreztem, ahogy a halántékom először kigyöngyözik, aztán futnak le a sós cseppek a nyakam felé. Gyanús volt a dolog, úgyhogy inkább a városállamra tippeltem, szerencsére bejött. Igen nagyon kellemetlen lett volna, ha félremegy. Persze aztán a kötelező beégést egy későbbi alkalommal nekem sem sikerült elkerülnöm, de öröm az ürömben, hogy az index által leírt helyzettől eltérően jelenlegi miniszterelnökünk a közönség soraiban foglalt helyet, és nem a pódiumon.

Találtam egy érdekes cikket egy piáros blogban, angol-kínai viszonylatban ad jótanácsokat arra nézve, hogyan dolgozzunk tolmáccsal. Egyszer már írtam erről, akkor egy energetikai konferencián akadtam ki az előadóktól. Ha érdekel, olvassátok itt.